A sok mesehallgatás is megárt

"Gyere velem kakilni, különben halál fia vagy!"

főzős szürreál

Anya, hoztam neked csípős epres kenyeret.
Köszi.
És tudod miért csípős? Mert raktam bele fullánkot.

baleseti szürreál

- Mi történt, Doresz?
- Leestem az asztalról.
- De az asztalra nem szabad felmászni. Megmutatod hol fáj?
- Nem. Mindenesetre ne pusziljátok meg, mert a fájós lábak bottal szoktak járni.

(Azóta bottal jár.)

Ilyen szavakat használ

"Anya, az oviban barokk malacnak csúfolnak!"

"Nézd csak, Kristóf, ez egy klasszikus ház."

Gyerekkereskedelem

- Anya, a testvéremet úgy fogják hívni, hogy Tomi.
- Doresz, neked valószínűleg nem lesz több testvéred.
- De én megígértem Noéminak, hogy adok neki egyet, mert a Noémi anyukája azt mondta, hogy Noéminek nem lesz testvére, és én akarok neki adni.

Gyerekbarát dalszöveg, avagy éljenek az állatok

A keresztény gyerekdalok nagy része vagy gagyi, vagy túl felnőttes tartalmú, ezt mindig is tudtam. De hogy ez ilyen szinten érvényesül, azt csak Doresz miatt látom napnál világosabban.

Nála ugyanis az egyik sláger így hangzik: Szívem csendben az Úrra figyel, kisegér.

A nem evangélikus közegben szocializálódottak kedvéért a sor vége: "ki segít". Nyilván, a gyerek nem mond olyat, aminek szerinte nincs értelme.

Szabályok

- Anya, bocsásd meg, hogy köpködtem! - hallom a szomszéd szobából. Nyilván észre se vettem volna, hogy köpködött, hiszen nem láttam.
- Oké. És miért köpködtél?
- Hogy ne tudjam a szabályokat.

Tehát a szabály megszegése, a megszegés kedvéért. De néha már arra gyanakodom, azért csinál rosszat, hogy bocsánatot kérhessen. Úgy tűnik nekem, hogy amit itthon természetesen megtanult, hogy köszönöm meg bocsánat, azt az oviban szabály formájában is megtanulta "Ha valakit bántunk, akkor bocsánatot kérünk tőle." És amit az ember megtanul, azt gyakorolni is kell. És ő szorgalmasan gyakorol.

Ha hétfő, akkor hittan

A hétfői hittanok után mindig tud nekem valami teológiai újdonsággal szolgálni Doresz. Ma például kiderült, hogy egy hajóról tanultak, amibe bement minden állat. Fontos még tudni: Noémi a barátnője.

- Anya, Noéminek van egy bárkája.
- Tényleg? És honnan tudod?
- Zolika mondta.
- Ki az a Zolika?
- Egy nagyfiú a fenti csoportból.
- És tudod, mi az a bárka?
- Az egy szimpatikus evangélikus óvoda.

Túlzás

- Anya, kiöntöttem a kakaót magamra.
- Hát nem igaz, fogadjunk, hogy fél kézzel fogtad a bögrét.
- Nem, egy kézzel fogtam.
- És mennyivel kellett volna?
- Hárommal.

Felnőttes

Indulnánk haza a játszótérről, mégpedig nem a közeliről, hanem arról, ami a "török" mögött van, a Balaton utcánál. Még könyörögni kezd:

- Menjünk el a törökbe vacsorázni!
- Most nem, majd máskor.
- Akkor én elmegyek egyedül.
- Jó, de hogy akarsz fizetni?
- Hát kártyával. Vagy majd adtok pénzt és azzal.

Második felvonás:

- Nem akarok még hazamenni, maradjunk még!
- Nem lehet, késő van.
- De én itt maradok.
- És akkor hogy jössz haza?
- Hát megyek, fölszállok a kombínóra, aztán gyalog, gyalog, gyalog.

Melyik vallás vonzóbb a gyereknek?

Múlt vasárnap csajos programot csináltunk Doresszal. Véletlenségből épp 11-kor voltunk a Deák térnél, úgyhogy megkérdeztem, van-e kedve kicsit bemenni a templomba. Tudom, hogy nem szeret templomba járni, de azért gondoltam, hátha kivételt tesz. Biztosítottam, hogy csak addig maradnánk, ameddig akarja, ha unja, már indulunk is ki. Ennek ellenére közölte, hogy ő nem szeret templomba menni, úgyhogy ne menjünk.
Kicsit később keresztezte utunkat a Krsnás szekeres felvonulás. Tánc, zene, szép ruhák, és egy óriási piros szekér feldíszítve virágokkal.
- Anya, én is szeretnék olyan szekéren ülni!
- Hát, ahhoz előbb Krsnásnak kellene lenned.
- Az akarok lenni.
- Tényleg? Tudod mi az?
- Nem.
- Hát az olyasmi, mint amikor mi templomba megyünk.
- De én nem szeretek templomba menni, csak olyan szekéren szeretek ülni.

A felséges királynő és a tévé

Tegnap esti játékrendezés közben kincsre bukkantunk, egy piros gézkendőre. Doresz rögtön föl is vette magára mint palástot. Kicsit később hívott, mondván megterített nekem (játékból). Mialatt ettem (játékból), közölte, nézhetek tévét is. Mondtam neki, hogy én nem szeretek tévét nézni. Erre ő: - Pedig a felséges királynő megengedi.

Dörmögő Dömötör

Doresz olyan elszántan követelte - nemcsak tőlem, hanem a jelenlévő össze anyukáktól -, hogy vegyen neki valaki - hogy ki, az tökmindegy, lényeg, hogy gyorsan - egy gagyigyerekújságot, amihez gagyiműanyagvarázspálcát csomagoltak, hogy alig bírtam leállítani. Az kizárt, hogy én ilyet vegyek, úgyhogy rákérdeztem az újságosnál, létezik-e még a Dörmögő Dömötör. És létezett, bár nem rakták ám ki a polcra, nehogy valaki véletlenül megvegye. Vásárlók által el nem érhető helyen, nem láthatóan, a pénztárgép mögött volt található. Mint az igazán értékes italok az élelmiszerboltokban.
Na mondjuk, ez nem csoda, tényleg jó versek voltak benne - valami tematikus vezérfonalra felfűzve, mert sok volt a járművel kapcsolatos. Azért mackók is voltak, fürdőztek a képen. Erre Doresz:
- Anya, a mackópapa csupaszon fürdik, a mackómamán pedig mosóruha van.

(Nyilván fürdőruha...)

Jelentem, rálépett az újságolvasás rögös útjára a gyermek.

Két friss aranyköpés

- Éhes vagyunk, vegyünk valamit nekem! Hókuszpókuszt, amit tegnap NagyKristóf evett!

(Azaz kókuszgolyót...)

- Kivel beszéltél telefonon?
- Apával.
- Melyikkel?

Törökök - többször

Próbálom szórakoztatni, amíg beteg.
"Volt egy török, Mehemed, sose látott tehenet. Egyszer aztán Mehemed lát egy csomó tehenet. Fehéret, feketét..."
Folytatja:
- Pöttyöset. Az anya a pöttyös.
- És az apa?
- Az zöld. Kockás. És sajttal van összepürésítve.

Majd két perc múlva:
- Anya, menjünk el orvoshoz, mert törökgyulladásom van.

Szájrapuszi

- Anya, szeretném megpuszilni a szájadat.
- Azt nem lehet, szájra puszit csak a szerelmesek szoktak adni.
- Én is olyan akarok lenni!

Marco Polo

Továbbra is kedvenc filmje az Egyszer volt, hol nem volt... az ember. Gyakorlatilag színkód alapján tudja a történelmet (melyik kor milyen színű dvd-n van), és magától értetődően használ olyan szavakat, mint pl "quattrocento" vagy "katedrálisépítés". Persze vannak azért gyenge pontok.
- Doresz, melyik részt szeretnéd, a spanyol aranyszázadot vagy a Marco Polo utazásait?
- A Marco Polo-t.
- És tudod, mit jelent az, hogy Marco Polo?
- Hát az, amit az emberek fölvesznek.

Zsörtölődések

A Károlyi kert és a Szamos fagyizó közötti távolság legfeljebb 15 percnyi, ezalatt az idő alatt végig volt szerencsénk a következő monológot hallgatni: "Nem, biztos nem is találjuk meg a fagyizót. Nem lesz fagyi, nem fogok fagyit kapni. Jaj, hol van már a fagyi, nem találjuk meg."

A játszótérről azért kellett hazajönni, mert "Anya, az a gyerek megfogta a ruhámat. Micsoda buta gyerek, nem fogjuk meg a másik gyerek ruháját. Nem szeretem az olyan gyerekeket, akik megfogják mások ruháját. Nem is megyek többet játszótérre, se tegnap, se azóta."
- Doresz, de azért az nem olyan nagy dolog, hogy véletlenül megfogja a ruhádat valaki a játszótéren. Azért ebbe nem kell belehalni.
- De, én belehaltam.

Azért hogy világos legyen, történt-e valami olyan is, ami tényleg zavarhatja, megkérdeztem:
- Hol fogta meg a gyerek a ruhádat?
- Hát a játszótéren.

Leszaladtunk a postára, és elkövettük azt a hibát, hogy erre a 15 perces útra nem vittünk vizet. Visszafelé az utca végében, azaz a cél előtt 5 perccel közli:
-Szomjas vagyok, nem bírom tovább.
- De Doresz, már alig kell menni és otthon ihatsz.
- Nem, nem fogom kibírni.

Fél ötkor kezdődik az ovis hittan. Indulás előtt negyed órával mondja:
- Menjünk ovis hittanra.
- Most még nem kell indulni, majd negyed óra múlva.
- Nem fogom addig kibírni.

ismét madarak

- Anya, a kacsák tojásban születnek?
- Igen.
- És amikor születnek, akkor kijönnek a tojásból?
- Igen. És az emberek hogy születnek?
- Debrecenben, kórházban.

Tavaszodik és a galambok párzanak

Anya, emlékszel, a múltkor láttunk olyan kettő galambot, amelyik egymás hátán állt. És az egyik széttette a szárnyát, megpróbált repülni, de nem sikerült neki, a másik meg le volt nyomva. Anya, és képzeld, nagyi még nem látott ilyen kettő galambot!