blaszfémia, avagy a vallási nevelés csődje

Hiába követtem el mindent, hogy a gyerek ne hallja karácsony kapcsán a "Jézuska" szót - miért is kéne becézni, ha egyszer őt sem hívjuk Doreszkának, és nekem is feláll a szőr a hátamon az Adélkázástól. Sajnos az egyéb rokonoktól csak megtanulta, hogy az ott a jászolban nem a kis Jézus, hanem Jézuska. Napokkal ezelőtt az egyik csecsemőbabáját kinevezte Jézuskának, bepólyálja, beteszi a jászolba (műanyag dobozt nevezett ki jászolnak). Ma pedig ezzel nyitotta a napot:
- Anya, nézd csak milyen szép pizsamája van a Jézuskának, jaj, be kell pelenkázni, mert nagyon szaros!

Én innentől levttem a kezem a gyerek vallási neveléséről, ha úgyis csak az a hülyeség ragad rá, amit garantáltan nem otthon hallott.

Mesemániás

Délelőtti beszélgetés:

anya: Azt javaslom, rakjunk rendet a szobádban, aztán majd felolvasok valamit.
lánya: Oké. Anna és Petit, mert a Bogyó és Babócát unod.

(Sajnos az Anna és Petit is, úgyhogy lassan kénytelen leszek beszerezni a sorozatból egy új darabot. Túlzás nélkül állítom, naponta többször végigolvasom.)