Azt hittem, a falra rajzolós korszaknak már vége lett Debrecenben. Ehhez képest ma épp Kristóf gondolatait próbáltam olvasni (szókincse nagyjából arra korlátozódik ételek tekintetében, hogy aztaztazt valamint olyatolyat, ami komoly fejtörést okoz napjában kábé tízszer, azaz ahányszor ételt kíván magához venni), amikor Doresz elkezdett kiabálni "anya, gyere, a falra rajzoltam". Azt hittem, csak hülyít, mert falra rajzolni albérletben kizárólag rossz vicc lehet. De nem. A hálószobában valóban volt egy terjedelmes, nagyjából fél négyzetméternyi ceruzarajz. "Nézd csak, pillangó!"
Nem verjük meg a gyereket, nem verjük meg a gyereket, nem verjük meg a gyereket - ilyeneket mantráztam, majd megkérdeztem, miért csinálta ezt a falra rajzolást.
"Mert akartam rajzolni egy pillangót"
És papír pont nem volt elől üres - gondolom én.
Sikerült leradírozni.
2009. március 11., szerda
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
