Dörmögő Dömötör

Doresz olyan elszántan követelte - nemcsak tőlem, hanem a jelenlévő össze anyukáktól -, hogy vegyen neki valaki - hogy ki, az tökmindegy, lényeg, hogy gyorsan - egy gagyigyerekújságot, amihez gagyiműanyagvarázspálcát csomagoltak, hogy alig bírtam leállítani. Az kizárt, hogy én ilyet vegyek, úgyhogy rákérdeztem az újságosnál, létezik-e még a Dörmögő Dömötör. És létezett, bár nem rakták ám ki a polcra, nehogy valaki véletlenül megvegye. Vásárlók által el nem érhető helyen, nem láthatóan, a pénztárgép mögött volt található. Mint az igazán értékes italok az élelmiszerboltokban.
Na mondjuk, ez nem csoda, tényleg jó versek voltak benne - valami tematikus vezérfonalra felfűzve, mert sok volt a járművel kapcsolatos. Azért mackók is voltak, fürdőztek a képen. Erre Doresz:
- Anya, a mackópapa csupaszon fürdik, a mackómamán pedig mosóruha van.

(Nyilván fürdőruha...)

Jelentem, rálépett az újságolvasás rögös útjára a gyermek.

Két friss aranyköpés

- Éhes vagyunk, vegyünk valamit nekem! Hókuszpókuszt, amit tegnap NagyKristóf evett!

(Azaz kókuszgolyót...)

- Kivel beszéltél telefonon?
- Apával.
- Melyikkel?