Rokonság

Doresz mostanában élénken érdeklődik a rokonság iránt. Már nem a személyek, hanem elsősorban a relációk érdeklik. Ilyeneket szokott mondani, mint pl. "Dani apukája az anya apukája" Pedig igazából azt akarja mondani, hogy Dani apukája az anya tesója. Vagy "Nagypapa az Anya apukája". Illetve "Anya az én anyukám". Azt is számon tartja, hogy "Daninak is lesz tesója."

Mostanában még az is változott, hogy eddig Anya és Apa volt a megszólításunk, most a szállodában viszont átállt az Apura és az Anyura, ezt üvölti utánunk mindig, amikor egyikünk eltűnik, hogy hozzon valamit a svédasztalról.

Két gyerek a nagyszüleivel jött nyaralni, Doresz csodálkozva meg is kérdezte a kislányt az idős bácsit látva, hogy "Az a bácsi az apukád?". Persze a lány mondta, hogy a nagypapája, erre Doresz: "Nekem is van nagypapám, de nem itt van. Nagypapa a Nagyinál van."

Egerbe is átruccantunk rövid időre, én meg próbáltam beavatni a családi történelembe, elmeséltem, hogy Nagyi itt született és itt lakott, amikor gyerek volt. Látszott, hogy elgondolkodtatja a tény, hogy Nagyi is volt gyerek, és meg is jegyezte: "Én is leszek nagyi."