Az úgy volt, hogy Doresz ugrált a Kristóf kiságyában, úgyhogy eltört az ágyrács. Először egyáltalán nem volt biztos, hogy meg lehet csinálni, Kristóf meg pillanatnyilag abban a korban van, hogy kiságy nélkül nem működik az életünk, helyesebben veszélybe került az övé. Sehol sem lehet magára hagyni egyetlen percre sem, mert aztán ott terem a padlón, odagurul ugyanis. Villámsebességgel.
Szóval kétségbe voltam esve, és persze mérges is voltam, naná. Mondtam is Doresznak, nincs más megoldás, az ő kiságya lesz a Kristófé, ő meg alszik a földön. Aztán tettem annyi engedményt, hogy nem a földön, hanem a Kristóf matracán. Erre ő: "Kristóf még kicsi, nem kell neki matrica."
Emelje fel a kezét, aki a helyemben nem röhögte volna el a nevelési célú hegyibeszédet.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése