2009. április 7., kedd
2009. április 2., csütörtök
Folyton utánoz
Ül a földön és papírt vág.
"Anya, én most varrok Katának egy ruhát, meg Hanna Zorkának egy sapkát a születésnapjára."
Hát bizony, a varrás a szabásnál kezdődik.
"Anya, én most varrok Katának egy ruhát, meg Hanna Zorkának egy sapkát a születésnapjára."
Hát bizony, a varrás a szabásnál kezdődik.
2009. április 1., szerda
tavaszi mikulás
Néhány napja Doresz elkérte a cipőfényesítő szivacsot. Nem fogtam gyanút, végülis imádja azokat a dolgokat utánozni, amiket lát tőlünk. Főleg reggelente, amikor erős apahiány lesz rajta úrrá, rendszeresen követeli, hogy gombos inget adjak rá, mint apának van, felveszi apa papucsát, még kér müzlit - szóval ezek után a cipőtisztítás nem feltűnő.
Aztán kicsit később sétálni indultunk volna, de a cipők egyszerűen eltűntek. A Doreszé és a Kristófé is. Ilyen is előfordult már, Kristóf kedvenc hobbija a cipők hurcolgatása a lakásban, de most valahogy egyetlen félpárba sem estem hasra a nappaliban. Aztán amikor Doreszt kérdeztem, nem látta-e a cipőket, teljes természetességgel válaszolta: Kifényesítettem és kitettem az ablakba, mert a Mikulás csak tiszta cipőbe tesz ajándékot.
És valóban, a gumicsizma és mindkét gyerek cipői is az ablakpárkányon voltak. Jó testvérként a Kristóf cipőit is intézte Doresz.
Némileg letaglózta, hogy legközelebb jövő decemberben jár erre a Mikulás. Persze szerinte nem kell ennyit várni, mert huszadikán jön. (Az időt kifejező szavakkal még hadilábon áll. Például azt is mondta ma, hogy "emlékszel, itt láttuk a Mikulást holnap" - mármint a Fény utcai piacnál, ahol tényleg láttuk, de nem holnap, hanem decemberben.)
Aztán kicsit később sétálni indultunk volna, de a cipők egyszerűen eltűntek. A Doreszé és a Kristófé is. Ilyen is előfordult már, Kristóf kedvenc hobbija a cipők hurcolgatása a lakásban, de most valahogy egyetlen félpárba sem estem hasra a nappaliban. Aztán amikor Doreszt kérdeztem, nem látta-e a cipőket, teljes természetességgel válaszolta: Kifényesítettem és kitettem az ablakba, mert a Mikulás csak tiszta cipőbe tesz ajándékot.
És valóban, a gumicsizma és mindkét gyerek cipői is az ablakpárkányon voltak. Jó testvérként a Kristóf cipőit is intézte Doresz.
Némileg letaglózta, hogy legközelebb jövő decemberben jár erre a Mikulás. Persze szerinte nem kell ennyit várni, mert huszadikán jön. (Az időt kifejező szavakkal még hadilábon áll. Például azt is mondta ma, hogy "emlékszel, itt láttuk a Mikulást holnap" - mármint a Fény utcai piacnál, ahol tényleg láttuk, de nem holnap, hanem decemberben.)
2009. március 16., hétfő
2009. március 11., szerda
Pillangó
Azt hittem, a falra rajzolós korszaknak már vége lett Debrecenben. Ehhez képest ma épp Kristóf gondolatait próbáltam olvasni (szókincse nagyjából arra korlátozódik ételek tekintetében, hogy aztaztazt valamint olyatolyat, ami komoly fejtörést okoz napjában kábé tízszer, azaz ahányszor ételt kíván magához venni), amikor Doresz elkezdett kiabálni "anya, gyere, a falra rajzoltam". Azt hittem, csak hülyít, mert falra rajzolni albérletben kizárólag rossz vicc lehet. De nem. A hálószobában valóban volt egy terjedelmes, nagyjából fél négyzetméternyi ceruzarajz. "Nézd csak, pillangó!"
Nem verjük meg a gyereket, nem verjük meg a gyereket, nem verjük meg a gyereket - ilyeneket mantráztam, majd megkérdeztem, miért csinálta ezt a falra rajzolást.
"Mert akartam rajzolni egy pillangót"
És papír pont nem volt elől üres - gondolom én.
Sikerült leradírozni.
Nem verjük meg a gyereket, nem verjük meg a gyereket, nem verjük meg a gyereket - ilyeneket mantráztam, majd megkérdeztem, miért csinálta ezt a falra rajzolást.
"Mert akartam rajzolni egy pillangót"
És papír pont nem volt elől üres - gondolom én.
Sikerült leradírozni.
2009. március 3., kedd
Józan ész
Beszélgetés szó szerint idézve:
- Doresz, nem mászhatsz fel a székre!
- Tudom, mert apa mondta, hogy nem másznak az emberek székre.
- Apa is mondta, meg a józan ész is azt mondja.
- Én is akarok olyat!
- Mit akarsz?
- Józan észt akarok kapni.
- Doresz, nem mászhatsz fel a székre!
- Tudom, mert apa mondta, hogy nem másznak az emberek székre.
- Apa is mondta, meg a józan ész is azt mondja.
- Én is akarok olyat!
- Mit akarsz?
- Józan észt akarok kapni.
2009. március 1., vasárnap
A mű és művészettörténeti előzménye
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)



