2009. február 15., vasárnap

Betlehem


Egy ideje - és jóval karácsony után kezdte - Doresz Jézusosat játszik. Ezt a képet akkor készítettem, amikor úgy hívott be a szobába, hogy "Anya, gyertek el Betlehembe."

Azt hiszem, idén még kihagyom a húsvéti történet ismertetését. Nem venném a szívemre, ha két hónap múlva keresztrefeszítésest játszanának.

Rajzol és épít

Mostanában újra sokat rajzol. A legutóbbi baba-mama klubon pedig, ahol kivételesen tücsökzenés foglalkozás is volt, temperával is próbálkozott. Jellemzően magát rajzolja - ezzel a témával egy teljes A3-as lapot is ki lehet tölteni, úgyhogy szerintem önbizalommal nincs gond - illetve a családot. Időnként rajzol szomorú csigát - azért szomorú, mert az anyukája nem engedte meg, hogy filctollal rajzoljon -, aztán ha megkérdezem, hogy miért szomorú, akkor rögtön mellé egy vidám csigát is. Van még nagy eső gombával, fatörzs, lufik, mindenféle állatok, nap. További kedvelt témái a sapkák, sálak és szívek hosszú köténnyel (azaz hosszú megkötővel, azaz szalaggal, amire fel lehet akasztani). Úgy látszik, a kézimunkás tevékenységeim nagyon vonzzák. ez egyébként abból is látszik, hogy legóból mostanában már nemcsak házat épít, ahogy eddig szokta, hanem legutóbb varrógépet is. És hasonlított.

2009. február 12., csütörtök

orvosos

Mostanában az egyik kedvenc játéka az orvosos. Na nem az, hogy ő mint orvos megvizsgálja a babákat, hanem hogy orvoshoz akarja vinni őket. Ilyen szövegekkel: "Ó, a szüleim betegek, megfogtak egy bacilust." (azaz elkaptak) Le is fekteti szépen két babáját (mindkettő lány, persze), külön takarót kap mindkettő, de azért egymás mellett, és ápolgatja őket. "sok teát kell inniuk, hogy meggyógyuljanak" (Ezt az okos szöveget is az Anna és Petiből szedte)

Egyébként mindene fáj: a hasa, ha sokat evett, a lába, mert már öreg és csak bottal tud járni, a feje, a foga - és persze meg fogja engedni a doktor bácsinak, hogy kivegye a fájó fogat (Ez az Egyszer volt, hol nem volt az ember-ből van) . És persze a keze is, mert beütötte, és ezért be kell ragasztani a macissal. (ragtapasszal, ami háztartásunk első számú szükséglete mostanában, minden napra kell minimum egy.)

Hát így állunk, fő az egészség!

2009. február 3., kedd

Névadás

Ma elővette egyik régi babáját, és közölte:

Ennek az a neve, hogy Csan-Csin.

(Ami annyit tesz: "egy borús reggelen lótuszvirágot hajított a tóba egy csalódott szerelmes." Csak ha valaki nem tudna kínaiul...)

2009. február 2., hétfő

filozófia

Doresz jelenlegi kedvence a Sándor napján megszakad a tél kezdetű ének.

- Anya, mi jelent az, hogy boldog aki él? - majd rögtön hozzáteszi - Majd megkérdezem nagypapától, nem a dédipapától (pécsi nagypapát hívja dédipapának), hanem attól, aki a nagyi anyukája.

2009. január 31., szombat

blaszfémia, avagy a vallási nevelés csődje

Hiába követtem el mindent, hogy a gyerek ne hallja karácsony kapcsán a "Jézuska" szót - miért is kéne becézni, ha egyszer őt sem hívjuk Doreszkának, és nekem is feláll a szőr a hátamon az Adélkázástól. Sajnos az egyéb rokonoktól csak megtanulta, hogy az ott a jászolban nem a kis Jézus, hanem Jézuska. Napokkal ezelőtt az egyik csecsemőbabáját kinevezte Jézuskának, bepólyálja, beteszi a jászolba (műanyag dobozt nevezett ki jászolnak). Ma pedig ezzel nyitotta a napot:
- Anya, nézd csak milyen szép pizsamája van a Jézuskának, jaj, be kell pelenkázni, mert nagyon szaros!

Én innentől levttem a kezem a gyerek vallási neveléséről, ha úgyis csak az a hülyeség ragad rá, amit garantáltan nem otthon hallott.

2009. január 28., szerda

Mesemániás

Délelőtti beszélgetés:

anya: Azt javaslom, rakjunk rendet a szobádban, aztán majd felolvasok valamit.
lánya: Oké. Anna és Petit, mert a Bogyó és Babócát unod.

(Sajnos az Anna és Petit is, úgyhogy lassan kénytelen leszek beszerezni a sorozatból egy új darabot. Túlzás nélkül állítom, naponta többször végigolvasom.)