Megmostam egy csomó epret, teszem a tányérjába egyenként és vágom négy darabra. Egyszer csak megszólal: - Köszönöm, ennyi elég lesz.
Csodálkozom, mert nagyon szereti az epret, gyanús, hogy egyébként többet szokott enni, úgyhogy megkérdeztem:
- És ez kéred még?
-Igen! - majd azonnal folytatja -Köszönöm, nem kérek többet.
- És ezt?
- Igen. Köszönöm, ez már elég lesz.
- És ezt?
- Aha. Köszönöm, többet nem kérek már.
És ez így ment tovább, amíg csak meg nem ette az adagját. Úgy tűnik, mostanában gyakorolja az udvariassági formulák közül az összetettebbeket, amiket boltban, étteremben, egyéb helyeken hall.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése